Az 1956-os forradalom és a földtudományok, valamint az emigráció kapcsolata volt a témája a Magyar Földrajzi Múzeum egész napos keddi tudománytörténeti konferenciájának. A rendezvény nyitott és mindenki számára ingyenes volt, ahogy ez már lenni szokott – a konferenciát ugyanis harminckettedik alkalommal rendezték meg Érden (természetesen minden alkalommal más-más témában).

Az idei rendezvény – mint köszöntőjében Bács István alpolgármester fogalmazott – egyben az ’56-os városi megemlékezések kezdő eseménye is volt. Történészek, geográfusok, geológusok tartottak előadást arról, hogy a forradalom eseményei milyen hatást gyakoroltak a földtudományokra, illetve azok képviselőinek életére. Mint Kubassek János múzeumigazgató – aki négy világrész magyar emigráns tudósairól tartott előadást – elmondta, a konferenciára meghívtak olyan vendégeket is, akik maguk is átélték az ’56-os forradalmat.

A konferencián természetesen az érdi forradalmi eseményekről, és ezek hatásáról is szó esett: Stencinger Norbert és Pergel Antal történészek beszéltek nemcsak arról, mi történt Érden ’56 őszén, hanem arról is, hogy mindez hogyan hatott az eseményeket átélők, illetve az áldozatok rokonainak életére.

Gábris Gyula, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke átadta a múzeumalapító Balázs Dénes által kezdeményezett Teleki Sámuel-érmet, amit 1991 óta osztanak ki a tudománytörténeti konferencián azok között, akik jelentős mértékben gyarapították a földrajz és a társtudományok ismereteit. Idén Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének docense vehette át a kitüntetést.