Még mindig többségben vannak az eladott lakásoknál, családi házaknál, nyaralóknál az energiafaló ingatlanok – derül ki az ingatlan.com legfrissebb összeállításából, amely a saját és a Lechner Tudásközpont adatai alapján megnézte a tavaly eladott lakó- és szállásjellegű ingatlanok energetikai besorolását.

Enyhén javult a forgalomképes ingatlanok energiahatékonysága

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy az energiatanúsítvány teljesen objektív, jogszabályokban leírt kritériumok alapján határozza meg egy-egy ingatlan energiafogyasztását. A legjobb osztályzat az AA++, a legrosszabb pedig a JJ, előbbiek „minimális energiaigényűek”, utóbbiak „kiemelkedően rosszak”. „Az adatok értékelésénél fontos tisztázni, hogy nem ugyanazok a lakások kaptak osztályzatot 2018-ban és 2019-ben, de az látható, hogy az összes adásvételre vetítve minimális mértékben nőtt az energiatakarékosabb lakások szerepe” – mondta Balogh László.

Tavaly több mint 166 ezer lakásról, 2018-ban pedig közel 171 ezer lakásról készült energiatanúsítvány vagyis alig csökkent a számuk. A múlt évben az érintett lakások 48 százaléka kapott EE-s (átlagosnál jobb) vagy annál kedvezőbb osztályzatot, szemben a 2018-as 46 százalékkal. Mindez azt is jelenti, hogy a jelentősebb energiafogyasztású, FF-es (átlagos) vagy annál rosszabb kategóriába sorolt ingatlanok még többségben vannak, igaz, tavaly 52 százalékos volt az arányuk az egy évvel azelőtti 54 százalékkal szemben.

A zöldebb ingatlanokat többre értékelik az eladók és a vevők is

A kínálati árakból látható, hogy a tulajdonosok magasabb áron adják az energiatakarékosabb lakásokat. Az BB-s vagy annál is jobb kategóriába sorolt budapesti lakások átlagos kínálati négyzetméterára 818 ezer forint, a CC-s lakásoknál ugyanez 727 ezer forint, míg a DD-s vagy annál rosszabb osztályzatú lakásoknál 700 ezer alatti átlagos négyzetméterár jött ki a februári kínálatot nézve.

„A lakások energiafogyasztási adataiból látható, hogy jelentős tér van a javulásra. A zöldebb ingatlanállományt elősegítő lakásépítések alternatívája lehet a már meglévő lakóingatlanok korszerűsítése és felújítása” – mondta Balogh László. „Egy lakás felújításához sokkal kisebb tőke szükséges, mint egy új lakás megépítéséhez, emiatt társadalmi szinten is olcsóbban lehet javulást elérni az ingatlanállomány minőségében akár egy átfogó lakás-felújítási programmal. A korszerűsítés velejárójaként a felújított ingatlanok is felértékelődnek, és a korábbinál jobb életminőséget biztosítanak, amit egy későbbi eladásnál érvényesíteni lehet a lakás vagy ház árában is” – tette hozzá a szakértő.