„Elmondható, hogy történelmi rekord született, a rendszerváltás óta nem dolgoztak ilyen sokan Magyarországon” – mondta Hornyák József, a Portfolio.hu munkatársa. Közölte, ez az elsődleges munkaerőpiac bővülésének köszönhető, mert a közmunkások száma is csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy egyre többen találják meg magukat a versenyszférában, és a vállalati szektorban helyezkednek el.

Hozzátette, jelenleg 130–140 ezer között ingadozik a közfoglalkoztatottak száma, tavaly még 200 ezer feletti adatokat is láthattunk. Ez annak is köszönhető, hogy jelentős munkaerőhiány alakult ki Magyarországon, és a vállalatok jelentősen csökkentették a felvételi kritériumokat. Itt nem arról van szó, hogy a közfoglalkoztatottak hirtelen képzettekké váltak, hanem a vállalatok igyekeznek felvenni a kevésbé képzett munkavállalókat is – jegyezte meg Hornyák József a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Mindig fontos volt a foglalkoztatás bővítése

Az elmúlt évtizedek szakpolitikai céljai között mindig fontos szerep jutott a foglalkoztatás bővítésének, hiszen azon keresztül érhető el az összes többi terület fejlesztése – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a rádió műsorában.

Hornyák József elmondta, évekkel ezelőtt még jelentősen kedvezőtlenül állt Magyarország ebben a versenyhelyzetben, és úgy tűnt, hogy nehezen lesz elérhető az európai uniós átlag. A jelentős javulás 2012-ben kezdődött a közfoglalkoztatási programban, amely gyors felzárkóztatást mutatott. 2013 és 2014 után a gazdaság is dinamikus növekedési pályára állt, és azóta még gyorsabb a GDP fejlődési üteme is – magyarázta a szakértő.

Történelmi rekordon a foglalkoztatás Magyarországon
 

 

Magyarország jó úton halad

A mai 4,5 milliós szám 74,9 százalékos foglalkoztatási rátát jelent a 20-tól 64 éves korosztályban az európai uniós számításokkal összehasonlítva. Az Európai Unió Európa 2020 elnevezésű stratégiája azt tűzte ki célul, hogy a foglalkoztatási ráta 2020-ig 75 százalékra emelkedjen. Magyarország jól áll, és a kormány a következő időszakban is szeretné tovább növelni a foglalkoztatottak számát – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a kalkulációk alapján még 200 ezer fővel lehet növelni a foglalkoztatottak létszámát a következő 3-4 évben, ha a gazdaság növekedése nem romlik.

Ha kitart a növekedési ütem és az európai konjunktúra is erős lesz, a munkaerő-tartalékok bevonásával ez megvalósítható lehet – mondta Hornyák József. Hozzátette, a kormány szeretne még néhány reformot elindítani annak érdekében, hogy tovább bővüljön a foglalkoztatás.

Béremeléssel lehet a külföldi munkavállalókat hazacsábítani

Palkovics Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjasok számára is szeretnének kedvező lehetőségeket nyújtani, illetve kiemelt figyelmet fordítanának azokra is, akik jelenleg külföldön vállalnak munkát. A cél az, hogy minél több külföldi munkavállalót visszacsábítsanak Magyarországra, de ez csak a bérek dinamikus emelésével és annak fenntartásával érhető el – hangsúlyozta Palkovics Imre.

A tárgyalások még mindig folynak a minimálbérekről, jövő héten újabb tanácskozás lesz. Palkovics elmondta, a Munkástanácsok Országos Szövetsége már elkészítette a számításokat, és meglátása, hogy magasabb bérekért még bővíthető a munkavállalók köre – szögezte le Palkovics Imre.

Hornyák József úgy gondolja, hogy a dinamikus béremeléseket folytatni kell a következő időszakban. A Magyar Nemzeti Bank tanulmányai is azt mutatják, ha Magyarország fel szeretne zárkózni a nyugati országokhoz, és ahhoz magasabb hozzá adott érték és magasabb bér is kell, ellenkező esetben Magyarország megragadhat a „közepes jövedelem csapdájában”. Hozzátette, a béremeléseknek jelenleg van még tere, a vállalkozásoknak ki kell tudni termelniük egy erősebb, akár 6 vagy 10 százalékos béremelést is, tekintettel arra, hogy jövőre is lesz járulékcsökkentés.