A Mohácsra tartó II. Lajos király pár napig megpihent Érden Sárkány Ambrus kastélyában, 1526 júliusában. Ezután július 22-én II. Lajos Érdről kelt át Csepel szigetére, hogy elbúzzon feleségétől. A magyar sereghez lengyel katonák is csatlakoztak, és a mintegy 1200-1600 fős lengyel segédcsapat ugyanúgy Mohácson pusztult el, mint II. Lajos, illetve az érdi Sárkány Ambrus. Emléküket nemcsak Mohácson őrzik, hanem Érden is: 1926-ban emlékművet emeltek Ófaluban, melynek egy része, az oroszlán, még a római korból származik (eredeti helye ismeretlen). 2007-ben az emlékmű mellé még egy táblát helyeztetett a városvezetés, amely kifejezetten a lengyel katonáknak állít emléket, lengyel nyelven is.

II. Lajosra, a lengyel és magyar hősökre emlékezett Érd
 

 

Július 22-én reggel az ófalusi Szent Mihály templomban szentmisén emlékeztek meg a résztvevők a mohácsi áldozatokról, majd az Érdi Lengyel–Magyar Kulturális Egyesület (LEMKE) szervezésben koszorúztak az emlékműnél. A megjelenteket Dózsa Lajos, az egyesület titkára köszöntötte. A jelenlévők elénekelték a magyar és a lengyel himnuszt, és elhangzott Vörösmarty Mohács című verse is.
T. Mészáros András polgármester beszédében azt hangsúlyozta: ma is van aktualitása a mohácsi csatának – a lengyel és a magyar katonák az akkori oszmán hatalom megállítására törekedtek, azért adták életüket, hogy a keresztény Európa megmaradhasson, és ma a lengyel és a magyar politika fő célja ismét az iszlám terjeszkedés megállítása.